Olykor elkapjuk fülünkkel a hírekből, hogy egy aukción mekkora összegeket képesek az emberek kiadni egy-egy sportoló cipőjéért, vagy egy absztrakt festményért. Utóbbi esetén gyakran értetlenkedve tesszük fel a kérdést: „Mi kerül több millió dollárba egy vörösre festett vásznon?” „Mert ez művészet!”- kapjuk a választ a műértőktől. De nyilván ez nem a legkielégítőbb válasz… Éppen ezért jartunk utána 3 híres absztrakt festmény történetének, hogy mi is megláthassuk ezekben az absztrakt festményekben, amit az aukciók licitálói is.
Vaszilij Vasziljevics Kandinszkij (1866-1944.): Kompozíció VII. (1913.)
Ha absztrakt festmény, illetve absztrakt festészet, akkor az elsők között kell megemlítenünk Vaszilij Vasziljevics Kandinszkij (1866-1944.) orosz absztrakt festőt és írót. Az absztrakt festészet egyik első művésze, aki szinesztéziai érzékeiből táplálkozva alkotott mind ecsettel, mind tollával.
A jogi egyetem elvégzése után, 30 évesen kezdett el komolyabban foglalkozni a festészettel.
Belső világának alakítói voltak a gyermekkori germán mondák, a legendák mesés világa, ahova a szülei között lévő feszültség miatt menekült.
A szineztézikus érzékelése egész életét végigkísérte. „Néha hallom a színek sóhaját.” – írta magáról Kadinszkij. Bár viszonylag későn nyúlt az ecset után, örök fiatal művészlelkülete még élete utolsó évében is engedte őt nagyszerűt alkotni (Kordába tört lendület). “Kandinszkij mindvégig gyerek maradt, mert mindig csodálkozott.”- vélekedtek róla az emberek.
Az absztrakt festményekkel olyan művészi élményt kívánt létrehozni, mint amilyet a zene is nyújt hallgatóinak. Nem a valóságot akarta lemásolni, hanem felébreszteni a befogadóban a gyakran elnyomott intuíciókat, érzelmeket, és újfajta gondolkodásra késztetni őket. Absztrakt festményei közül a “Kompozíció” festménysorozatához a zene világa az elnevezésében is kapcsolódik. Ezek létrehozásakor különösen sokat merített a szineztéziából.
Kadinszkij: Kompozíció VII. (1913.)
Az absztrakt festmény az első világháború kitörése előtti évben, Kadinszkij drámai korszakában készült, amikor a színek harmóniája helyett azok különbözőségére kívánta helyezni a hangsúlyt. A világban akkor uralkodó feszültségek mi mást is hozhattak volna ki az akkori művészekből?!
A Kompozíció VII-hez tanulmányokat is készített, közel 30 darabot. Az absztrakt festményen a művész a formák szimfóniájának megalkotására törekedett. A színgazdag, grafikailag dinamikus absztrakt festmény, a művész olyan apokaliptikus festményeire épülnek, mint a Vízözön, Utolsó ítélet, Feltámadás.
Kazimir Szeverinovics Malevics (1879-1935.): Fekete négyzet fehér alapon (1905.)
Az absztrakt festmények másik jelentős alkotója a lengyel-ukrán származású szovjet festő, Kazimir Szeverinovics Malevics (1879-1935). Malevics festői pályája már fiatal korában tudatosan formálódott, hiszen magániskolában tanult festészetet, és első kiállítását 27 évesen már a nézőközönség elé tárhatta.
Művészete egy folyamatos fejlődésen ment keresztül kezdve a postimpresszionista irányzattól a kubizmusig, és amelyet a népművészet, és az ikonfestészet formavilága tett még gazdagabbá.
Nézeteit a festészetről, művészetről írásaiban foglalta össze, egyik illyen témájú könyve “A tárgy nélküli világ (Die gegenstandslose Welt)” 1927-ben jelent meg, de csak németül; oroszul nem engedélyezték.
Törekedett saját stílus kidolgozására, melyet szuprematizmusnak nevezett el. Lényegében körökből és négyzetekből megalkotott absztrakt festmények, melyek a kubizmusból inspirálódnak. A szuprematizmus jegyében született meg egyik híres alkotása a Fekete négyzet fehér alapon (1913.), akárcsak a Fehér négyzet fehér alapon (1919.).
A Fekete négyzet fehér alapon című alkotását 1915-ben, Szentpétervárott mutatták be, ahol meglepedten fogadták a látogatók. Malevics ezen az absztrakt festményén, a kubizmusból táplálkozva, a letisztult geometriai formákkal és színekkel kívánt kommunikálni. Ennek az absztrakt festménynek a radikálisabb továbbgondolása, a Fehér alapon fehér négyzet (1919.)
Robert Delaunay (1885-1941.): Ritmusok: Végtelen
A francia festőművész is saját stílust alkotott absztrakt festményeivel, ez az orfizmus. Feleségével, az orosz származású festőnővel, Sonja Terk-kel váltak ezen irányzat fő képsviselőivé.
Delaunay már fiatalon elindult festői pályáján, tanulmányait félbehagyva, 1902-ben csatlakozott egy belleville-i színházhoz, ahol díszletfestőként dolgozott. Művészetére kezdetben az impresszionizmus, majd a fauvizmus volt jellemző. Később Cézanne, Picasso és Braque műveinek hatására a kubizmushoz hasonló absztrakt festményeket alkotott.
Delaunay stílusának nevét Guillaume Apollinaire, francia költő adta, mint a kubizmus egyik irányzata, melyre a tiszta absztrakció, a színek és a fények elsődlegessége is jellemző.
Absztrakt festményeire jellemző a körök, félkörök megjelenítése. A mai nap is méltán népszerűek a ‘Ritmusok festménysorozata’, mellyel talán már több nappaliban, irodában is találkozhattunk. Letisztult alkotások, amelyben a mozgást és a ritmusokat a színek kontrasztjaival fejezi ki. A Ritmusok előszeleként a Manège festménye emlékezetes még.
Delaunay ‘Ritmusok festménysorozatának’ egyik legnépszerűbb alkotása a Végtelen című absztrakt festmény. A képen egy szürke háttér előtt látható 3 kör egymás mellé átlósan felfűzve, átszelve a vásznat. A 3 körben pedig 5 kisebb szürke kört ábrázol, melyek egy spirálszerű színes vonallal vannak körbefonva. Delaunay munkásságát kortársai is, így Kadinszkij is elismerte és méltatta.
Absztrakt festmények: némelyek talán óvodás ecsetjátéknak tűnhetnek, mások egy szépen kiszínezett geometria füzetre hajazhatnak. De ha túllépünk az előítéleteinken, és adunk egy esélyt ezeknek az absztrakt festményeknek a megértésére, talán nem csak megbékülni fogunk velük, hanem akár beléjük is szerethetünk. Sőt akár meg is próbálkozhatunk egyéni absztrakt festmények alkotásával! Ha érzed a késztetést, bátran bármikor Essneki festeni!
Fotók: Pinterest