Az épületek belső részein a gipszet vakolásra, felületképzésre, vagy díszítésre használjuk fel. Már korán felismerték, hogy jó hő- és tűzállósága miatt a fafödémeket is megvédi tűz esetén.
Ez elsősorban az anyagában megkötött víznek köszönhető. Ennek eredménye lett, hogy az acélszerkezetű házak elterjedésével a térelválasztó elemekhez gipsztáblákat kezdtek alkalmazni, biztosítva a kis súlyt és a tűzvédelmet. A papírköpeny pedig megnövelte ezeknek a tábláknak a húzó-hajlító szilárdságát, megszületett a gipszkartonlap.
A gipszkarton lapok előnye röviden összefoglalva könnyűségéből, könnyű szerelhetőségéből adódik. A hagyományos technológiákhoz képest jóval idő- és költségtakarékosabb. Szerelése nem igényel komoly szaktudást és egyedi szerszámokat, ezért könnyen, házi technikával és némi odafigyeléssel magunk is meg tudjuk oldani.
Az előző tulajdonságaiból adódik, hogy könnyen és gyorsan húzhatunk fel belőle válaszfalakat. Itt nincs száradási idő és a törmelék is elhanyagolható. Emellett a gipszkarton jó hőtároló képességéből adódóan léc- és fémszerkezetekre szerelve, a réseket hőszigetelő anyaggal kitöltve energia és hőtakarékos szerkezeteket tudunk kialakítani.
Felülete a hagyományos falakhoz képest tükörsima. Nagyon lényeges tulajdonsága a tűzállósága is. A gipszkarton könnyű szerkezet, így építése során nem kell statikai vizsgálatokat végezni, mivel semmilyen plusz terhelést nem jelent az épület számára.